Homograftok Szerepe Az Alsó Végtagi Érrekonstrukciókban

Absztrakt Bevezetés: Az érhomograftokat korábbi érrekonstrukció után kialakult graftinfekció vagy saját véna hiányában, végtagmentő érműtétek esetén alkalmazzuk. Többszervi donáció során a thoracalis aortaszegmens, aortabifurcatio, arteria iliaca, arteria femoralis és poplitea, illetve vena saphena magna és a vena femoralis kerülhet eltávolításra. Célunk, hogy az elvégzett beavatkozások eredményeit elemezve optimalizáljuk a homograftok alkalmazását. Módszerek: A betegek anyagát retrospektíven dolgoztuk fel a kórházi számítógépes nyilvántartás segítségével. 2007 és 2014 között 162, homografttal végzett műtét történt 144 betegen. A rövid és hosszú távú nyitva maradási időt, a vascularis szövődmény gyakoriságát, az amputációs arányt és mortalitást vizsgáltuk. Értékeléseink kapcsán figyelembe vettük a graft felhasználási lokalizációját, a graft típusát és a mélyhűtött tárolás időtartamát. Aorta iliofemoralis, femoropoplitealis régióba ültetett artériás és vénás homograftokat vizsgáltunk. Eredmények: Az átlagéletkor 63,6 ± 10,7 év, a betegek átlagos utánkövetési ideje 36 ± 28 hónap. A graftok primer nyitva maradási aránya egy, három és hat hónappal a műtét után 83,7%, 75,0% és 63,4% volt. Saját anyagunkban a felhasznált erek közül az artériák/mélyvénák nyitva maradási aránya jobb volt a vénás graftokkal összehasonlítva: artériás felhasználás esetén egy, három, hat hónappal a műtét után 85,6%, 78,6%, 74,3% a primer nyitva maradás, míg vena saphena magna felhasználásával 81,4%, 70,4%, 47,7% ugyanezen intervallumokban. Összefoglalás: A szeptikus környezetben végzett érsebészeti beavatkozások komoly kihívást jelentenek az érsebész számára. Az AB0 vércsoport-kompatibilis graftok beültetése hosszú távon nem járt jobb eredménnyel, mint a nem AB0 vércsoport-kompatibilis graftoké. Az ideális homológ érpótlásnak, vizsgálataink alapján, a fél évnél rövidebb ideig tárolt artériás homograft bizonyult.