Parental Bonding and Conflict Management: Sex Differences and Sex Roles

Elméleti háttér: A konfliktuskezelés a pszichológia több területének érdeklődésére is számot tartó jelenség. A tudományos kutatásban főként az asszertivitással, illetve a kooperativitással jellemezhető viselkedési formákkal összefüggő egyéb tényezők hatását elemzik, míg az alkalmazott pszichológiában az említett viselkedések technikai kivitelezésére, tanulhatóságára fektetik a hangsúlyt. Számos vizsgálati eredmény számol be arról, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a kora gyermekkori élmények mind hatással lehetnek az egyén preferált konfliktuskezelési stratégiájára. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy a biológiai nem, a nemi szerep és a szülői bánásmód miként függ össze a preferált konfliktuskezelési stratégiával. Módszer: A nemi szerep mérésére a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőívet, a korai kötődés mérésére a Neveltetésem Emlékei Kérdőívet, a konfliktuskezelési stratégiák mérésére pedig a Thomas—Kilmann-féle Konfliktuskezelési Kérdőívet vettük fel 125 egyetemistával (65 nő, 60 férfi). Eredmények: Eredményeink szerint (1) a preferált konfliktuskezelési stratégia nem függ a biológiai nemtől, azonban összefügg a nemi szereppel: a nőiesebb egyének kooperatívabbak, a férfiasabbak pedig asszertívebbek. (2) A korai szocializáció hatással van a nemi szerepek alakulására és a konfliktuskezelési stílusra is: a magasabb szülői visszautasításról beszámolók maszkulinabbak és asszertívebbek, míg a magasabb szülői érzelmi melegségről beszámolók femininebbek és kooperatívabbak. (3) Amikor a nemi szerepre kontrollált parciális korrelációt számítottunk a szülői bánásmód és a konfliktuskezelés között, a próba megmutatta, hogy a nemi szerep közvetít a két tényező között. Következtetések: Mivel korábbi vizsgálatokban a nemiszerep-identitás és a prenatális gonadális hormonok között összefüggést találtak, azt feltételezzük, hogy eredményeink is biopszichológiai perspektívából értelmezhetők. A tanulmányban két lehetséges modellt vázolunk fel, amely bemutatja, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel összefüggő férfiasabb nemi szerepidentitás miként kapcsolódhat össze az asszertívebb konfliktuskezeléssel és az érzelmileg elutasítóbb, kevésbé meleg szülői bánásmóddal.